Úgy zöldül az energia 2024-ben Magyarországon, hogy a nagy része barna marad
A napelemesek hullámvasútja, úgy tűnik, véget ér, de a szélenergiás áttörés a fordulat ellenére sem lesz, és velünk marad a legszennyezőbb erőmű is.
A napelemesek hullámvasútja, úgy tűnik, véget ér, de a szélenergiás áttörés a fordulat ellenére sem lesz, és velünk marad a legszennyezőbb erőmű is.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint nem kizárt, hogy politikai hátszelű vállalkozók állnak már most sorba a szélkerekekért. Az Energiaklub pedig a "könnyített térségeknél" tart piactorzító tényezőktől.
Tavaly alapoztuk meg azt a válságot, amely 2023-ban mindenkit megviselt Magyarországon – de van-e remény, hogy jövőre jobb lesz, és nem csak számszerűen? A bázishatás 2024-ben is csodákat tehet a számok terén, idén azonban a gazdasági felsővezetés belső feszültségei és a propagandavezérelt politika sokkal inkább a katasztrófa felé vitte az országot. A hvg.hu gazdasági újságíróinak elemzése közéleti podcastunkban.
A módosítás minisztériumi hatásvizsgálata semmiféle hatást nem vár a szélerőművek engedélyezésétől. Eközben egy friss elemzés arra mutat rá, hogy a kormányzat szélenergiával kapcsolatos vonakodó politikája számottevő mennyiségű olcsó és tiszta energiától fosztja meg az országot, és hogy ezzel nem csak, hogy soha nem érjük utol Ausztriát, de Románia is simán lelép minket az ágazatban.
Miközben a miniszter nagy örömmel jelenti be az újnak nevezett napelemes pályázatot, háztartások tízezrei és kivitelezők tömegei várnak arra, hogy megkapják a két éve indult előző, rég megítélt támogatást, és végre lezárhassák a projekteket, miközben vészesen közeledik a befejezéshez kapott határidő. Alighanem egy ideig még várhatnak: a pályázatot ugyanis olyan uniós forrásokból finanszírozta volna az állam, amik továbbra is be vannak fagyasztva.
Jól hangzik, hogy a kormány újra engedné szélerőművek telepítését, de ehhez még sok részletszabályt kell megváltoztatni.
Megjelent a Napenergia Plusz Program pályázati felhívása, már el is indult a kivitelezők előregisztrációja. A pályázók január közepétől jelentkezhetnek. Mint azt már tudni lehetett, felemelték a támogatható rendszerek kapacitását, de most már csak 15 ezer háztartásra becsülik azok számát, akik a támogatással szerelhetnek fel zöldenergia-termelő és -tároló eszközöket.
A nehézkes engedélyeztetési folyamatok mellett az is gátolja a telepítéseket, hogy az unió energiahálózata túl régi, és nincs felkészülve a plusz terhelésre.
Ugyancsak szombaton az Egyesült Államok vezetésével több mint húsz ország közös nyilatkozatban az atomenergia-termelés kiterjesztésére szólított fel.
A mesterséges intelligencia tudása óriási, és szinte mindenhol képes segíteni. A napelemek sem maradhatnak ki, legalábbis Ausztráliában. A kutatók hetek alatt készítettek a MI segítségével olcsóbb és hatékonyabb napelemeket a hagyományos, szilíciumalapú változatoknál.
A korábban bejelentetthez képest valóban nagyobb kapacitású rendszereket is támogat majd az új lakossági napelemes-energiatárolós pályázattal a Napenergia Plusz Program.
Megtörik az évek óta befagyott jég: újra lehetőség nyílik nagy ipari erőművi kapacitások kiépítésének igénylésére.
„A szuverenista, nacionalista kormányoknak felesleges ökológiáról beszélni, nem érinti meg őket. Ezzel szemben az energetikai önellátás, a gazdasági fejlődés már jó hívószavak lehetnek", mondja az 1958-ban Lausanne-ban született felfedező, aki szerint „nem a karbonsemlegesség fogja megváltani a világot a klímakatasztrófától, hanem a modernizáció". Az interjúban szóba kerül az emberi psziché és „egy jobb, boldogabb társadalom" jövőképe is. HVG-portré.
Annyi új erőművi csatlakozási engedély áll sorban, hogy 3 év is eltelhet, mire az esetleges új szélenergiás beruházások is sorra kerülhetnek. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a parlament Gazdasági Bizottságában. A kormány nem táplál túlzott ambíciókat a szélenergiával kapcsolatban.
Összesen 12 szélerőművet telepít New York a tengerre a következő hetekben, ami komoly lépés lehet annak eléréséhez, hogy az állam 100 százalékban a zöldenergiára támaszkodjon 2040-re.
Portugália jó úton halad, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges országgá váljon. November elején szűk egy héten át összesen 1102 GWh megújuló energiát állított elő, az ország teljes felhasználása viszont csak 840 GWh volt.
Napenergia plusz program néven indul jövő év elején az új, a háztartások napelemes energiatermelését támogató pályázat. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy ez mennyiben járul hozzá az ország kibocsátás-csökkentési céljainak eléréséhez, és hogy mire számíthatunk az eddigi tapasztalatok alapján. Egy biztos, a kezdeményezés jó, lesz, akin segít, de mind minőségben, mind mennyiségben többre lenne szükség.
Elfogadta az új szeles szabályozás sarokköveit szerdán a kabinet, de módosítani kellett az eredeti terveken: Brüsszel hallani sem akart arról, hogy koncesszióba adják a szélenergia-ipart.
Hét és fél hónap késéssel, de úgy tűnik, végre eljut oda a kormány, hogy ismét lehetővé tegye új szélerőművek telepítését. Az azonban, még kérdés, hogy kinek fogják megengedni, Tordai Bence, a Párbeszéd-Zöldek parlamenti képviselője szerint itt is koncesszióban gondolkodik a kormány.
A háztartások, de a telepítők is alig várják az elmúlt hetekben belengetett, január elsejével induló, de még tervezési fázisban lévő új napelemes-energiatárolós állami pályázatot. Ha a 65 százalékos állami támogatás a teljes rendszerre vonatkozik, akkor gyakorlatilag ingyen akkumulátorhoz juthat mind a várhatóan 20 ezer nyertes. Ez azonban még nem teljesen egyértelmű, ahogy más tisztázatlan kérdések is vannak, például, hogy miért kellene szigorúan lekorlátozni a támogatható napelemes/akkumulátoros kapacitások mértékét.